[Olvasónapló]

Már nem ismeretlen a szókapcsolat: “toxic worker”. De mitől olyan káros, ha akár egyetlen csapattagunkra igaz a jelző?
Akkor mondjuk, hogy a munkatárs mérgező a környezetére nézve, ha

• Mindent és mindenkit kritizál, folyton másokat hibáztat
• Pletykál
• Nem végzi el elvállalt feladataikat
• Szándékosan aláássa a csapatmunkát azzal, hogy a saját érdekeiket helyezi előtérbe

Ma, amikor a felülről jövő utasításokkal való irányítást felváltotta a csapattagok erősségeire épülő feladatmegosztás, a siker kulcsa pedig az együttműködés, a gördülékeny csapatmunka felbecsülhetetlen érték lett.

A Harvard Business Review több ezer csapat vizsgálata során készült kutatása egyértelmű összefüggést talált a teamek sikeressége és a csapaton belüli kapcsolatok minősége között. Az elemzés eredménye arra is rámutat, hogy a csoporton belüli összes kapcsolat hatással van a közös eredményre – nem csak néhány vagy a legtöbb. Az összes.

Ezzel a felismeréssel a birtokunkban, pedig azonnal felbecsülhetjük egy-egy “mérgező” munkatárs által okozható károk nagyságát. A leginkább romboló jelenségek, amik hozzájuk kapcsolhatók:

• Szükségtelen drámák, általános zavarkeltés
• Rombolják a csapat “hírnevét”
• Aláássák a vezető és a cég értékeit
• Viselkedési normájuk beépül a csapat kultúrájába

A vezető feladata világos tehát: semmilyen körülmények között (hiába a magas szintű tudás, a teljesítmény, a kiemelkedő szakmai tapasztalat) nem tolerálhatja az ilyen viselkedést – a csapat érdekében.

De mit tehetünk, ha munkatársként találjuk magunk mellett a romboló hatású kollégát?

• Őszinte, nyílt kommunikációval hívjuk fel az illető figyelmét az általa gyakorolt hatásra. Nehéz feladat, de ha nem tesszük, a legjobb, ami történhet, hogy az illető viselkedésének romboló hatása stagnál majd. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a munkahelyünkön elég ritkán mérjük fel jól a viselkedésünk következményeit – tegyünk egy próbát.
• Játsszuk a saját játszmánkat és ne bonyolódjunk harcba. Állítsunk fel normákat. Köteleződjünk el a nyitottság és a támogató együttműködés és a sikerek közös megélése mellett azokkal a kollégákkal, akikkel ez megvalósítható. Senki nem szeret árral szemben úszni. Ha nem hagyjuk magunkat mindeközben kicsinyes harcokba belerángatni, így vagy úgy, eredményes lesz a stratégiánk.
• Vonjuk be a főnököt. Nincs szó “árulkodásról”. A felettes jelenlétének a közös normák és az elfogadható/elvárt viselkedés közös fogalmának meghatározásakor kiemelt szerepe van. Az általa kezdeményezett beszélgetések eredményét a csoport alapvetően érvényesnek és betartandónak tekinti.
• Végezetül pedig, vigyázzunk magunkra. Nem kell, hogy az első ötletünk az legyen, hogy elhagyjuk a csapatot. Viszont miután minden lehetőséget végigpróbáltunk, a helyzet pedig nem javult, ne törődjünk bele. Az élet túl rövid ahhoz, hogy bárkinek is hagyjuk, hogy megkeserítse.

Egy megromlott/ rossz kapcsolat javítása nem kis energiabefektetést igényel. De ha fontos nekünk az adott pozíció, cég, csapat, érdemes belevágni – többszörösen is megtérül, ha végigvisszük elhatározásunkat.

Az eredeti cikk itt olvasható.