Hogyan ne bukjunk el az adatvezéreltté válás útján?
Gyakran halljuk manapság, hogy egy szervezet analitika (ha így jobban tetszik: adatvezérelt működés) projektbe kezd, analitikus szemléletmódot, adat alapú döntéshozást vezet be. Hányszor halljuk azonban azt, hogy sikeresen zárult egy ilyen projekt? Hogy az eredmények valódi értéket jelentenek az egész vállalat számára?
Egy szervezet adat-vezéreltté tétele óriási változásokkal jár. Erről nem szabad megfeledkeznünk, amikor belevágunk egy analitika projektbe. Vannak, akik örülni fognak az újdonságoknak, vannak, akik már előre ellenállnak, és olyanok is lesznek, akiknek esetleg az újonnan megtalált transzparencia (mint az elemzések velejárója) nem lesz igazán kényelmes.
Természetesen könnyen találhatunk támogatókat is, de ehhez jól meg kell fontolnunk minden lépést a projekt elején – ne ijesszük el az érdeklődőket, és minimálisra csökkentsük az ellenállás lehetőségét.
A változások bevezetése közben annak is egyértelműnek kell lenni, hogy nem az intuíciót és/vagy a szakmai hozzáértést és a tapasztalatot akarjuk helyettesíteni a számokkal. (Éppen alátámasztani igyekszünk ezeket!) Nem szabad túl nagy fába vágni a fejszénket és elengedhetetlen, hogy az érintettek megbízzanak az eredményeinkben.
Az első kimutatásokkal meg kell nyernünk a „közönséget”, utána fent kell tartanunk az érdeklődésüket, végül pedig be kell őket vonni a munkába, hogy önállóan is elkezdjenek az általunk előkészített elemzésekkel dolgozni – esetleg mélyebbre ásni, átalakítani azt. A stratégiáról lépésről lépésre itt olvashattok, most pedig szeretném összefoglalni, hogy hogyan kerüljük ki a buktatókat.
A sürgős kérdések megválaszolása
Bármennyire is izgalmas információhoz jutni az adatokból, ne kövessük el azt a hibát, hogy a „saját szórakoztatásunkra” készítünk elemzéseket. Nem szó szerint értem természetesen, hanem arra gondolok, hogy járjunk utána, hogy mi az, amire az érintetteknek éppen most szüksége van, és arra koncentráljunk.
Biztosan sejtjük, hogy mire vágyik a menedzsment, de ne hagyjuk ki azt a lépést, hogy megkérdezzük őket. Egyrészt ezzel biztosítjuk az elköteleződésüket a téma iránt (kérnek valamit, amire várják a választ), másrészt érzik, hogy az egész értük van, bevonjuk őket a projektbe. Így az eredményt érdeklődéssel, nem pedig általános kritikákkal tudják fogadni.
Több szempontból probléma, ha ez kimarad. Elsősorban azért, mert nem biztos, hogy a megfelelő irányban kezdünk el eredményeket keresni (és találni). Nem biztos, hogy az, ami szerintünk vizsgálandó és utána megváltoztatandó az a menedzsmentnek is ugyanolyan „kavics a cipőjében”. Sőt rosszabb esetben olyan témára fókuszálunk, ami esetében a transzparencia nem esik mindenkinek egyformán jól… Nagyon óvatosnak kell lennünk ezért az első lépésekkel. Később, amikor már kiépítettük a bizalmat – értik az elemzéseinket, várják azokat, és hisznek a mögötte levő adatokban – feltárhatjuk a kényesebb problémákat is.
Általában az első megválaszolandó kérdések a sürgős kategóriából fognak érkezni. Valószínűleg azt majd csak a riportjainkkal fogjuk tudni bebizonyítani, hogy ezek között vannak olyanok is amik bár sürgősek, de nem is olyan fontosak. Ne akarjuk mindenáron a (nem sürgős, de) fontos kérdésekkel kezdeni, mert a szervezetek alapműködése sajnos a tűzoltás. Márpedig, ha túl sok változást akarunk egyszerre véghezvinni könnyen belebukhatunk. Adjunk választ először arra, ami az érintettek szerint hozzáadott értékkel jár, utána lesz alkalmunk megmutatni azt, amiben mi látjuk a lehetőséget.
Rendszeresség
Ha az első lépésen túl vagyunk, és jól fogadták a kezdeményezésünket az adat alapú működéssel kapcsolatban, megkaptuk a lehetőséget a tovább lépésre. Itt is be kell tartanunk azonban néhány nagyon fontos „szabályt”. Azokat az elemzéseket, amiket az érintettek (menedzsment, középvezetők vagy akár a munkatársak) hasznosnak ítéltek, újra és újra szeretnék majd látni. Ezek valószínűleg azok a rendszeres riportok, amik eddig nem álltak elő idő hiányában, vagy elkészültek ugyan, de nem elég gyorsan/gyakran, vagy nem elég nagy pontossággal. Ez a monitoring terület. A változások megfigyelése hozzáadott értékkel bír, és ennek a lehetőségét biztosítanunk kell. (Ez csak egy a 3 kiemelendő terület közül, amit az analitika projektekkel érintenünk kell – ezekről bővebben itt.)
Kevés nagyobb hibát tudunk elkövetni egy analitikai projekt során annál, ha megszerettetjük a közönséggel az elemzésünket, aztán nem mutatjuk meg azt rendszeresen. A legtöbb üzleti intelligencia eszköz (BI eszköz) rendelkezik olyan platformmal, ahol akár interaktív formában mindenki (megfelelő jogosultsággal persze) hozzáférhet a számára nyilvános információkhoz. Használjuk ezt ki, és tegyük elérhetővé az elemzést – a rendszeres frissítésről pedig ne feledkezzünk meg!
Nagy segítségünkre lesz ebben a BI eszközök beállítási lehetőségei között az automatikus frissítés. Ez azt jelenti, hogy miután elkészítettünk egy rendszeres riportot, nincs vele további feladatunk az aktuálisan tartás érdekében. Ha frissülnek a háttéradatok, a beállításinknak köszönhetően a riport is a naprakész információkat fogja tartalmazni.
Rendelkezésre bocsátás igény szerint
Utolsó lépésként pedig mindenképpen adjunk lehetőséget az érdeklődőknek arra, hogy saját riportokat készítsenek. Érdeklődők alatt azokat értem, akik valóban szeretnének az adatok mélyére látni, és új összefüggéseket találni. Nincs nehéz dolgunk ezzel a feladattal sem, hiszen az adatok összekapcsolása után egy saját adatforráshoz adhatunk hozzáférést ezeknek a felhasználóknak.
Talán bonyolultnak hangzik, de az új adatforrás létrehozása annyit jelent például egy közvetlen vezetőknek szánt teljesítmény-elemző forrás esetén, hogy
- kapcsolódunk a vállalatirányítási rendszerhez és a
- teljesítményértékelő rendszerhez, esetleg
- még egy Excelt is hozzárakunk ehhez, ami a fejlesztendő területeket tartalmazza (mindezt jó eséllyel az elemző eszközünkbe beépített egy gombnyomásos közvetlen kapcsolódási lehetőséggel) – igény szerint
- leszűrhetjük az adatokat pl. az adott évre, és
- felmentjük az így létrejött fájlt egy közös platformra.
Ha ez a platform valamelyik BI eszközünk közös felülete, akkor a jogosultság beállításokkal sem kell törődnünk, mert ezt egyszer kell megadni, és onnantól mindenki csak a számára látható adatokhoz fér hozzá – és már kezdheti is az elemzést.
A technológiai háttér valójában csak egy kiegészítés, ami egyszerűsítheti a dolgunkat, de ami ebből igazán fontos az az, hogy rendelkezésre állnak olyan eszközök, amikkel biztosíthatjuk a saját elemzés készítésének lehetőségét megfelelően előkészített adatokból. Ez pedig valódi hozzáadott értékkel bír az egész szervezet működése szempontjából.
